Fagyott Föld – Fehér Föld

01 Az élet színe bolygó

Egyre több műhold vagy űrállomás repül az űrben, egyre több fotót küldenek vissza a Földről. Gyakran írjuk le magunkat kék bolygónak, mert a Föld területének 70%-át óceánok borítják. Ahogy a Föld felmelegszik, felgyorsul a gleccserek olvadási sebessége az Északi- és Déli-sarkon, és a tengerszint tovább emelkedik, erodálva a meglévő földterületeket. A jövőben az óceán területe egyre nagyobb lesz, a Föld éghajlata pedig egyre összetettebb lesz. Az idei év nagyon meleg, a következő év nagyon hideg, a tavalyelőtti év nagyon száraz, a következő esőzés utáni év pedig katasztrofális. Mindannyian azt mondjuk, hogy a Föld szinte alkalmatlan emberi lakhatásra, de valójában ez csak egy kis normális változás a Földön. A természet hatalmas törvényeivel és erőivel szemben az ember semmi.

Egyre több műhold vagy űrállomás repül az űrben, egyre több fotót küldenek vissza a Földről. Gyakran írjuk le magunkat kék bolygónak, mert a Föld területének 70%-át óceánok borítják. Ahogy a Föld felmelegszik, felgyorsul a gleccserek olvadási sebessége az Északi- és Déli-sarkon, és a tengerszint tovább emelkedik, erodálva a meglévő földterületeket. A jövőben az óceán területe egyre nagyobb lesz, a Föld éghajlata pedig egyre összetettebb lesz. Az idei év nagyon meleg, a következő év nagyon hideg, a tavalyelőtti év nagyon száraz, a következő esőzés utáni év pedig katasztrofális. Mindannyian azt mondjuk, hogy a Föld szinte alkalmatlan emberi lakhatásra, de valójában ez csak egy kis normális változás a Földön. A természet hatalmas törvényeivel és erőivel szemben az ember semmi.

1992-ben Joseph Kirschvink, a Kaliforniai Műszaki Egyetem geológiaprofesszora használta először a „Hógolyó Föld” kifejezést, amelyet később jelentős geológusok támogattak és továbbfejlesztettek. A Snowball Earth egy jelenleg nem teljesen meghatározható hipotézis, amelyet a Föld történetének legnagyobb és legsúlyosabb jégkorszakának leírására használnak. A Föld éghajlata rendkívül összetett volt, a globális átlaghőmérséklet -40-50 Celsius-fok volt, egészen addig a pontig, amikor a Föld annyira hideg volt, hogy a felszínen csak jég volt.

02 A hógolyó-föld jégtakarója

A hógolyó Föld valószínűleg a neoproterozoikumban (körülbelül 1-6 milliárd évvel ezelőtt) fordult elő, amely a prekambrium proterozoikum időszakához tartozik. A Föld története nagyon ősi és hosszú. Korábban azt mondták, hogy az emberiség több millió éves történelme csak egy szempillantás a Föld számára. Gyakran azt gondoljuk, hogy a jelenlegi Föld olyan különleges az emberi átalakulás során, de valójában ez semmi a Föld és az élet történetében. A mezozoikum, az archeus és a proterozoikum korszak (összefoglaló néven kriptozoikum korszak, amely a Föld 4,6 milliárd évéből körülbelül 4 milliárd évet foglal el), valamint a proterozoikum korszak neoproterozoikum korszakában az Ediacaran korszak a Föld életének különleges időszaka.

A Snowball Earth időszakában a földet teljesen hó és jég borította, óceánok és szárazföldek nélkül. Ennek az időszaknak az elején csak egy szárazföld volt a Földön, amelyet szuperkontinensnek (Rodiniának) neveztek az Egyenlítő közelében, a terület többi része pedig óceán volt. Amikor a Föld aktív állapotban van, a vulkánok továbbra is kitörnek, több szikla és sziget jelenik meg a tenger felszínén, és a szárazföldi terület tovább tágul. A vulkánok által kibocsátott szén-dioxid beborítja a Földet, üvegházhatást váltva ki. A gleccserek, mint most is, a Föld északi és déli pólusán koncentrálódnak, nem képesek lefedni az Egyenlítő közelében lévő szárazföldet. Ahogy a Föld aktivitása stabilizálódik, a vulkánkitörések is csökkenni kezdenek, és a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége is csökkenni kezd. A szén-dioxid elnyelésének fontos tényezője a kőzet mállása. Az ásványi összetétel szerinti osztályozás szerint a kőzeteket főként szilikátkőzetekre és karbonátos kőzetekre osztják. A szilikát kőzetek a kémiai mállás során abszorbeálják a légköri CO2-t, majd CaCO3 formájában tárolják a CO2-t, geológiai időarányú szénelnyelő hatást (>1 millió év) alakítva ki. A karbonátos kőzet mállása CO2-t is elnyelhet a légkörből, rövidebb (<100000 év) szén-elnyelőt képezve HCO3- formájában.

Ez egy dinamikus egyensúlyi folyamat. Amikor a kőzetmállás által elnyelt szén-dioxid mennyisége meghaladja a vulkáni kibocsátás mennyiségét, a légkör szén-dioxid-koncentrációja gyorsan csökkenni kezd, egészen addig, amíg az üvegházhatású gázok teljesen el nem fogynak, és a hőmérséklet csökkenni kezd. A Föld két pólusán lévő gleccserek szabadon terjedni kezdenek. A gleccserek területének növekedésével egyre több a fehér terület a Föld felszínén, és a napfényt a havas Föld visszaveri az űrbe, tovább fokozva a hőmérséklet-esést és felgyorsítva a gleccserek kialakulását. Növekszik a lehűlő gleccserek száma – több napfény ver vissza – további lehűlés – több fehér gleccsere. Ebben a ciklusban a gleccserek mindkét póluson fokozatosan befagyasztják az összes óceánt, végül az egyenlítő közelében lévő kontinenseken gyógyulnak, végül egy hatalmas, 3000 méternél vastagabb jégtakarót alkotnak, amely a Földet teljesen jég- és hógolyóvá burkolja. . Ekkor jelentősen csökkent a vízgőz felhajtó hatása a Földön, a levegő pedig kivételesen száraz volt. A napfény félelem nélkül sütött a Földre, majd visszaverődött. Az ultraibolya sugárzás intenzitása és a hideg hőmérséklet lehetetlenné tette élet létezését a Föld felszínén. A tudósok az évmilliárdokon át tartó Földet „Fehér Földnek vagy „Hógolyó Földnek” nevezik.

03 A hógolyó föld olvadása

A múlt hónapban, amikor a barátaimmal a Földről beszéltem ebben az időszakban, valaki megkérdezte tőlem: „E ciklus szerint a Földnek mindig fagyottnak kell lennie. Hogyan olvadt meg később?' Ez a természet nagy törvénye és az önjavítás ereje.

Mivel a Földet teljes egészében 3000 méter vastag jég borítja, a kőzetek és a levegő elszigetelődnek, és a kőzetek nem képesek elnyelni a szén-dioxidot az időjárás hatására. Maga a Föld tevékenysége azonban továbbra is vulkánkitörésekhez vezethet, lassan szén-dioxidot juttatva a légkörbe. A tudósok számításai szerint, ha azt akarjuk, hogy feloldódjon a jég a Hógolyó Földön, akkor a szén-dioxid-koncentráció körülbelül 350-szerese kell legyen a jelenlegi földi koncentrációnak, ami a teljes légkör több mint 13%-át teszi ki (jelenleg 0,03%). ez a növekedési folyamat nagyon lassú. Körülbelül 30 millió év kellett ahhoz, hogy a Föld légköre elegendő szén-dioxidot és metánt halmozzon fel, ami erős üvegházhatást váltott ki. A gleccserek olvadni kezdtek, és az egyenlítőhöz közeli kontinenseken jégréteg nyílt meg. A szabaddá vált talaj sötétebb színű volt, mint a jég, több naphőt nyelt el, és pozitív visszacsatolást váltott ki. A Föld hőmérséklete tovább nőtt, a gleccserek tovább csökkentek, kevesebb napfényt verve vissza, és több kőzet szabadul fel, több hőt nyelve el, fokozatosan nem fagyos folyókat képezve… és a Föld kezd magához térni!

A múlt hónapban, amikor a barátaimmal a Földről beszéltem ebben az időszakban, valaki megkérdezte tőlem: „E ciklus szerint a Földnek mindig fagyottnak kell lennie. Hogyan olvadt meg később?' Ez a természet nagy törvénye és az önjavítás ereje.

Mivel a Földet teljes egészében 3000 méter vastag jég borítja, a kőzetek és a levegő elszigetelődnek, és a kőzetek nem képesek elnyelni a szén-dioxidot az időjárás hatására. Maga a Föld tevékenysége azonban továbbra is vulkánkitörésekhez vezethet, lassan szén-dioxidot juttatva a légkörbe. A tudósok számításai szerint, ha azt akarjuk, hogy feloldódjon a jég a Hógolyó Földön, akkor a szén-dioxid-koncentráció körülbelül 350-szerese kell legyen a jelenlegi földi koncentrációnak, ami a teljes légkör több mint 13%-át teszi ki (jelenleg 0,03%). ez a növekedési folyamat nagyon lassú. Körülbelül 30 millió év kellett ahhoz, hogy a Föld légköre elegendő szén-dioxidot és metánt halmozzon fel, ami erős üvegházhatást váltott ki. A gleccserek olvadni kezdtek, és az egyenlítőhöz közeli kontinenseken jégréteg nyílt meg. A szabaddá vált talaj sötétebb színű volt, mint a jég, több naphőt nyelt el, és pozitív visszacsatolást váltott ki. A Föld hőmérséklete tovább nőtt, a gleccserek tovább csökkentek, kevesebb napfényt verve vissza, és több kőzet szabadul fel, több hőt nyelve el, fokozatosan nem fagyos folyókat képezve… és a Föld kezd magához térni!

A természeti törvények és a Föld ökológiája összetettsége messze meghaladja emberi megértésünket és képzeletünket. A légköri CO2-koncentráció növekedése globális felmelegedéshez vezet, a magasabb hőmérséklet pedig fokozza a kőzetek kémiai mállását. A légkörből elnyelt CO2 mennyisége is növekszik, ezáltal elnyomja a légköri CO2 gyors növekedését, és globális lehűléshez vezet, negatív visszacsatolási mechanizmust képezve. Másrészt, amikor a Föld hőmérséklete alacsony, a kémiai mállás intenzitása is alacsonyabb szinten van, és a légköri CO2 elnyelő fluxusa nagyon korlátozott. Ennek eredményeként a vulkáni tevékenység és a kőzetmetamorfózisok által kibocsátott CO2 felhalmozódhat, elősegítve a Föld felmelegedés felé történő fejlődését, és megakadályozva, hogy a Föld hőmérséklete túl alacsony legyen.

Ezt a változást, amelyet gyakran évmilliárdokban mérnek, az emberi lények nem képesek irányítani. A természet hétköznapi tagjaiként többet kellene tennünk, hogy alkalmazkodjunk a természethez és alkalmazkodjunk annak törvényeihez, ahelyett, hogy megváltoztatnánk vagy elpusztítanák a természetet. A környezet védelme és az élet szeretete az, amit minden embernek tennie kell, különben csak a kihalás fenyeget.